Почетна Галерија Контакт Историчар Завичање Културе
ЦРКВА СВ. АРХ. МИХАИЛА У СЕНТИ 1751-2001. СРПСКА ЧИТАОНИЦА У СЕНТИ 1868-1957. СТЕВАН СРЕМАЦ „СЕНЋАНИН“ СРП. ЦРК. ПЕВ. ДРУШТВО „ЗОРА“ У СЕНТИ 1886-1941. СТЕВАН СРЕМЦА „СЕНЋАНИН“ друго допунјено издање ПАРАСТОС СТЕВАН СРЕМЦУ 2006.ауг.24. ЈОВАН ЂОРЂЕВИЋ ЈОВАН – ЈОЦА – ВУЈИЋ ПОЧАСНИ ГРАЂАНИН ИНИЦИАТОР ЈЕ... ПЧЕСА magyar srpski српски мену

 

FM Parfumes

 

 

 

Gemes-Roses

 

Sajtovi net

 

 



Српска читаоница у Сенти 1868 - 1957
Резиме HU

Српска читаоница у сенти 1868 - 1957

Mint ahogyan 1826-ban a művelt szerbek Pesten megalapították a "Szerb Kultúrközpontot" (Matica srpska) és a "Szerb Krónikát" (Serbski letopis) 1821-ben, Európa egyik legrégebbi krónikáját, azzal a szándékkal, hogy megőrizzék nemzetiségüket, nyelvüket és kultúrájukat, ugyanilyen célokból indítatva, csak kicsiben, ezt megtették Zenta tanult polgárai, amikor 1868. február 25-én megalapították a Szerb Olvasókört (Srpska čitaonica), amelynek 100 tagja volt, és meghozták annak "alkotmányát".

A Szerb Olvasókör nem csak "ujságok olvasása és az egymás közötti eszmecsere" céljából alapult, hanem együtt a szerb ortodox egyházzal kitartott az állandó harcban a polgári hatalommal a Habsburg Monarchia magyar területein és az Osztrák Magyar Monarchiában, védve ezzel az asszimiláció alapjait és a szerbek nemzeti elidegenedését. Az olvasókör nyilvános megnyilvánulásai közül a legfontosabb a Szent Száva napi bál volt, ahol adományokat gyűjtöttek "a szegény iskoláskorú gyermekek" számára. Emellett voltak a templom és az iskola védőszentjeinek napjain ünnepségek, néha beszédeket is tartottak.

Az Olvasókör elnöke nemes Simeon Krakašević volt.

1871. június 25-én a zentai Szerb Olvasókör elküldi a Magyar Királyi Minisztériumnak alapszabályait, amelyet 1874. február 25-én elfogadnak.

A szerb ortodox egyház fő közgyűlésén, 1883. április 17-én meghozzák a határozatot az egyházközségi terem felépítéséről. A községi termet megépítették és azt 1884. március 25-én átadták a Szerb Olvasókörnek.

1887. október 26-án a Szerb Olvasókörben nagy ünnepséget rendeztek Vuk Stefanović Karadžić születésének 100. évfordulója alkalmából.

1906. szeptember 26-án a teremben, ahol a Szerb Olvasókör végrehajtó bizottsága ülésezett, emléktáblát emeltek az elhunyt Stevan Sremacnak, zentai írónak és akadémikusnak. Az emléktáblát Stojan Ribarac saját költségein rendelte meg, és Nikola Lukačеk dolgozta ki, még mielőtt elküldték volna Zentára, két napig Belgrában, Antonije Hordevic könyvesboltjában állították ki.

Szerbia, Horvátország és Szlovénia Oktatásügyi Minisztériumának határozata alapján 1923. december 18-án a Szerb Olvasókör átalakul "Népi Könyvtárrá és Olvasókörré". Azonban, ezt a határozatot csak 1930-tól alkalmazzák.

1914-től egészen 1922-ig, hivatalosan megszűnik a Szerb Olvasókör működése az első világháborúban és közvetlen azután fellépő helyzet következtében. Azonban létezik olyan adat is, hogy már 1920. október 1-én, a Szerb Olvasókör összeállította új alapszabályait, és ezáltal a Bács-Bodrog Megye nyilatkozata alapján Bácska-Bánát-Baranya Belügyi Minisztériumától megkapta az engedélyt a további zavartalan működéséhez.

1923. január 17-én a zentai Szerb Olvasókör új szabályokat hoz, 1926. augusztus 21-én a Szerb Olvasókör megkapja az oklevelet, amely szerint alapító tagja a "Szerb Kultúrközpontnak" (Matica srpska).

1939-ben a Szerb Olvasókör könyvtárában 977 könyv van, hogy 1940-ben a könyvtár csúcspédányszámot számlálhasson, 984 könyvet.

A második világháború háborús éveiben a Szerb Olvasókörben nincsenek aktivitások, hogy 1943. március 1-én hivatalosan is beszüntesse működését, amelyet betiltott a magyar megszálló hatóság. A működés beszüntetése 1945. augusztus 1-ig tart, amikor a Szerb Olvasókör újból elkezdi tevékenységét.

A pénztári jelentésből megtudjuk, hogy abban az évben 6 tagja volt, akik 50 dináros tagsági díjat fizettek és 101 tagja, 30 dináros tagsági díjjal.

A Szerb Olvasókör 1947-ben 110 tagot számlált, akik 60 dináros tagsági díjat fizettek, egy tagja 40 dináros tagsági díjjal, 10 tagja 30 dináros, 2 tagja 10 dináros és 22 tagja 5 dináros tagsági díjjal volt tag.

Zenta Városi Könyvtárát 1947-ben alapítják, hogy valamennyivel később, feltehetőleg az 1949-es év folyamán a Szerb Olvasókör könyveit áthelyezzék oda.

Az 1949-es pénztári jelentésből megtudjuk egy megjegyzés alapján "Az Olvasókör naplója Jovan Sekulićnál található, és 1950. március 9-én átadták a pénzt is, 11292,5 dinár értékben."

A tagok könyvébe a következőt jegyezték be, ez volt az utolsó adat a Szerb Olvasókör működéséről 1957-ben: "A szerb ortodox Olvasókör tagjai Zentán - 1957. október 1-én Branovački Isa, aki 1000 dináros tagsági díjat fizetett."

A szerb ortodox egyházközösség igazgatótanácsának ülésén Zentán, 1987-ben meghozzák a határozatot a Szerb Olvasókör épületének lebontásáról annak elévültsége miatt.

Így lassan és csendben megszünt a Szerb Olvasókör - Népi Könyvtár és Olvasókör működése Zentán, egy intézményé, mely aktívan részt vett a nyelv és írás, a kultúra és a szerbek nemzeti identitásának megőrzésében Zentán, eközben toleranciát és együvétartozást ápolva a jószándékú emberek között, tekintet nélkül azok nemzetiségi hovatartozására. A múlt megajándékozott bennünket a Szerb Olvasókörrel, amely mindebből ítélve kulcsszerepet játszott a zentai szerbek életében azokban az években.

Egy ilyen világos múlttól ihletve szedjük össze erőnket, és biztosítsuk a szükséges anyagi eszközöket egy Alap létrehozására a Szerb Olvasókör épületének felépítése céljából.

Egyszer, amikor a jövő jelenné válik, és mi, egyszerű halandók múlttá, békében fogunk nyugodni, miközben egy említésre méltó dolog miatt fognak emlékezni ránk.